Földrajzi fekvés
Kommandó Kovászna megye dél-keleti részén található. Kovásznáról indulva az előttünk álló távolság minegy 20 km, a szintkülönbség 400m. A település a Nagy-Baszka völgye felé igyekvő Kupan-, Toplica- es Rozsdás patakok találkozásánál fekszik, egy medenceszerű völgytágulatban.
A történelmi Háromszék es a mai Kovászna megye legmagasabban fekvő települése(1071 m). A Háromszéki - havasokban, erdei turautak kiindulási pontja. A legmagasabb csúcs a környéken a Lakóca 1776m, melyen található a meteorológiai állomás is, négy órányi gyalogút választja el Kommandótól. A Lakóca csúcs az ott felszerelt meteorológiai állomással a turisták által leg ismertebb és leg látogatottabb látványosság.
Klima
Kommandó éghajlata kontinentális, négy évszakkal és enyhe kelete európai jelleggel, alacsony hőmérsékletekkel. Ősszel az égbolt általában tiszta. Az évi csapadékmennyiség 1000 - 2000 mm/év. A nyár hűvös, a hőmérséklet maximum 25 Celsius fokig megy fel. Télen elég nagy mennyiségben hull csapadek, a hóréteg vastagsága altalaban 0.6 - 1.2 m között van. A tél általában 4 - 5 hónapig tart.
Erőforrások
Az erdő és a turisztika a helység legfontosabb erőforrásait képezik. Kommandó egy gyerektáborral is rendelkezik,mely 18 darab 4 ágyas faházikót, egy étkezdét és egy központi épületet is tartalmaz.
Népesség
Kommandó községnek 1100 lakosa van és 390 lakóháza. A 682 munkaképes lakóból sajnos cask 82 rendelkezik munkahellyel, a többi lakos alkalmi munkákból, gyümölcs és gombaszedésből él.
Turizmus
Lévén, hogy a község hegyi fekvésű a gyönyörű tájnak és a téli sportok gyakorlási lehetőségének köszönhetően évről évre nő a turisták száma. Kommandó turistáinak a hideg és a meleg évszakokban egyaránt számtalan sportolási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Kedvelt üdülőhely, hegyi túrák kiindulópontja, sípályája is van. Délkeleti határában számos védett növényfajt őrző tőzegláp található.
Kommandó a történelmi Háromszék és a mai Kovászna megye legmagasabban fekvő települése, pontosan ott helyezkedik el, ahol a Kárpát-Kanyarulat egy derékszögnél is élesebb szöget képez, ahogy mondani szokták a világ tetején. Székelyföld leghíresebb fakitermelő ipartelepe a Nagy-Bászka patak hegyekkkel övezett festői völgyében, Kovásznától 20 km-re található. Jól járható erdei út vezet a várostól Kommandóig, a káprázatos szépségű Tündérvölgyön át.
Kommandó önálló község, nevét az egykori határőrségről kapta, ugyanis itt, az egykori országhatár közelében határőrző állomás állott. Maga a település mondhatni fiatal, története azonban több száz évre nyúlik vissza. A 17. században még hatalmas erdő létezett itt, ami a zágoni Mikesek tulajdonát képezte, a család a 15. században kapta a magyar királyoknak tett szolgálataiért. Mikes Pál vagyonát elkobozták, miután Thököly Imre híveként és vezéreként a császáriak ellen harcolt, az erdőt pedig szétsztották.
1764-ben már Székely Határőrség működött itt, amit 1848-ban szűntettek meg, 67-től pedig Vámügyőrségi szálláshelyet létesítettek. Az erdő tulajdonosa, Zathureczky Gyula 1882-ben eladta a fát egy felvidéki származású, pesti üzletembernek, Horn Dávidnak, aki a havasokban hatalmas építkezésbe kezdett és létrehozta az Erdélyi Erdőipar Részvénytársaságot.
Az első fatelepet a földbirtokos nevéről Gyulafalvának nevezte el, pár év alatt a második fűrészüzem is elkészült, tulajdonképpen akkor, 1889-ben jött létre Kommandó. Az egyre nagyobb létszámban érkező munkásoknak barakkszerű épületeket emeltek, amelyben negyven család is elfért. 1889-ben már kilenc féle etniukm élt itt. Még Horn idejében három városias kinézetű fűrésztelep működött, iskolákat, kórházakat hoztak létre, a telepeket villanyárammal látták el, miközben Brassóban még gázzal világították az utcákat. A gyárak megépítésével egyidőben Horn Dávid körvasutat és siklókat álmodott meg a hegyek közé, amelyek építésének neki is kezdett, de anyagi gondjai miatt túl kellett adnia vállalkozásán.
A vasúthálózat 10 év alatt készült el, két sikló épült Horn idejében, az új tulajdonos, a Groedel család még két siklót építtetett. A sikló a tizenkilencedik század mérnöki zsenialitása. Lux Emil mérnök tervei alapján épült, segítségével a kitermelt fát szállították el. A ferde síkon való esés elve szerint működött, és üzemanyag nélkül működött. Közülük már csak a Sisak hegyre épített sikló maradványai láthatók, ma európai szinten egyedülálló ipartörténeti emlék.
Az 1268 méter hosszú pályán két kocsi közlekedett, a felső és alsó szakasz közt 327 méter szintkülönbségen a fával megrakott kocsik lefelé ereszkedve, súlyuknál fogva húzták fel az üreseket, két egymással párhuzamos sínpáron. Ez a szerkezet hosszú évekig az egyedüli összeköttetést jelentette a többi településsel, mert az a 108 év alatt, amig használták, nemcsak fát, hanem utasokat is szállítottak.
Ez volt a kommandóiak egyedüli közlekedési lehetősége egészen 1970-ig, ugyanis csak akkor készült el a Kommandót Kovásznával összekötő erdei út. A sikló többször is javításra szorult, két alkalommal leégett, 1999-től pedig egyáltalán nem működik. A keskenyvágányú iparvasút a történelmi Magyarország legfontosabb erdei vasútjának számított. A környéket behálózó vasúti pálya hossza a fakitermelés fénykorában meghaladta a 120 km-t, ami a környezeti adottságokat tekintve igencsak jelentős, mára azonban töredéke maradt meg. Időnként sétautra viszik a még megmaradt síneken a turistákat.
Kommandónak a fakitermelés gazdasági jólétet teremtett, a 19. század végén intenzív fejlődésnek indult. Neves szakembergárda alakult ki, akik művelt polgári életformát honosítottak meg. A fatelepek tulajdonosai, a Groedel család 3. generációja 1931-re eladósodott, már nem tudták fizetni a munkásokat. Egy Lichteinstein nevű kereskedő fia, Bubi tartotta egy évig a telepeseket, hogy ne hagyják ott az üzemet. Az utolsó Groedel később kifizette az adósságot. A telepesek 1936-ban sztrájkba léptek, a megmozdulást az iderendelt csendőrlégió oszlatta szét. Ugyanebben az évben községi rangra emelték a települést. A sztrájk emlékére és tiszteletére emléktáblát állítottak a régi nagy iroda falára az utódok. A II. Világháború után már csak egy fatelep működött, amely a falu elszigeteltségének köszönhetően, mondhatni jó körülményeket teremtett. A gyulafalvi fűrészüzemet már korábban megszüntették, azt követően maga a település is beleolvadt Kommandóba.
A Kommandói gyár 1960 után indult pusztulásnak. Egy rendelet szerint a gépeket nem lehetett helyben javítani, az elszállított eszközökből pedig a legtöbb soha nem került vissza. Végzetes csapást jelentett az 1995-ös hatalmas szélvész, ami 2,5 millió köbméter szálfát döntött ki, egész erdőrészeket tarolt le. Az erdő regenerálódásáig kitermelési korlátozást vezettek be, ami egyet jelentett a fakitermelő egység csődbemenetelével. Az üzem órányi pontossággal 110 évig működött, 1999. okt. 17., de. 10 órakor zárták be. Kisebb fakitermelő vállakozás még működik a faluban, a magánkézbe került erdőterületekről teherautóval szállítják el a fát. Kommandó létrejöttét, fejlődését, lakóinak megélhetését mindig a fa határozta meg, ezért nagy gondot jelentett a fűrészüzem megszünése.
A környezet adottságait, idegenforgalmi látványosságait a helyiek hamar felismerték és megteremtették az alapját a kibontakozó vendéglátói ágazatnak. Kényelmes, jól felszerelt panziókat létesítettek, több kereskedelmi egység működik. A település lassan megújúl, egyre több ház épül és egyre több látogató keresi fel felfedezni szépségeit, értékeit. A községbeli látnivalók az ipartelep történetéhez kötődnek. Ezt az házat 1890-ben vezérigazgatói lakásnak építették. A Kis-Kastélynak is nevezett épület ma műemlék, és az egyetlen megmaradt épület a Horn Dávid által építtetett házakból. Az államosítás után óvoda működött benne, annak köszönhető, hogy nem bontották le.
2006 decemberétől Falumúzeumnak ad otthont, helytörténeti és természettudományos kiállítással várja az érdeklődőket. A múzeum a Horn Dávid Egyesület gondozásában jött létre, a helyi önkormányzat támogatásával. Az Egyesület a helyi értékek, műemlékek ápolása mellett, a környék természeti kincseinek védelmét, bemutatását vállalja fel. Különleges építmény a Groedelek háza is. Az 1927 és 28 között épített svájci stílusú vadászkastélyban ma orvosi rendelő működik. A rendelő szomszédságában a község iskolája áll, ahol I. osztálytól 8.-ig tanítják a gyerekeket. Az oktatás a fatelepek megépítésével egyidőben indult el, az első iskolát még 1889-ben alapították Gyulafalván.
Az udvar hátsó részén gyermektábort építettek. Érdekes kis faházikók, sportpálya áll a vendégek rendelkezésére, és sátorozási lehetőség is kínálkozik. A községháza mindig is a polgári élet egyik legfontosabb szintere volt. Még Lichtenstein, a kereskedő építtette 1922-ben, később a Kaszinó működött benne. Ma a polgármesteri hivatal mellett a kultúrotthon is ebben az épületben kapott helyet. A községi parkban emelkedik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állított kopjafa, és az első világháborús hősi halottak emlékműve.
A festői környezetben fekvő települést télen-nyáron egyaránt érdemes felekeresniük azoknak, akik kedvelik a hegyi túrákat, kirándulásokat, érdeklődnek az ipartörténet és kultúra iránt, vagy csak egy kis kikapcsolódásra vágynak. Az egyszerűségében szép települést természeti értékei teszik még vonzobbá. A hegyeket övező ősfenyvesek látványa, a ritkaságnak számító tőzegmohalápok, a vidéken található többszáz gombafaj mind megéri a fáradságot a túrázók számára. Ezenfelül a helybélieknek jövedelem kiegészítést is jelent az erdő, nyáron és ősszel sokan szednek gombát és erdei gyümölcsöket, amit a begyűjtőközpontban értékesítenek.
