Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

HATÁROZATOK

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
  1. András Attila Zsolt
  2. Bagoly Csaba
  3. Dávid Atila
  4. Derzsi Béla
  5. Fórizs Annamária
  6. Kádár Kató
  7. Szabó Tibor
  8. Opra Béni János
  9. Zangui Noemi

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív

Földrajzi fekvés

Kommandó Kovászna megye dél-keleti részén található. Kovásznáról indulva az előttünk álló távolság minegy 20 km, a szintkülönbség 400m. A település a Nagy-Baszka völgye felé igyekvő Kupan-, Toplica- es Rozsdás patakok találkozásánál fekszik, egy medenceszerű völgytágulatban.

A történelmi Háromszék es a mai Kovászna megye legmagasabban fekvő települése(1071 m). A Háromszéki - havasokban, erdei turautak kiindulási pontja. A legmagasabb csúcs a környéken a Lakóca 1776m, melyen található a meteorológiai állomás is, négy órányi gyalogút választja el Kommandótól. A Lakóca csúcs az ott felszerelt meteorológiai állomással a turisták által leg ismertebb és leg látogatottabb látványosság.

Klima

Kommandó éghajlata kontinentális, négy évszakkal és enyhe kelete európai jelleggel, alacsony hőmérsékletekkel. Ősszel az égbolt általában tiszta. Az évi csapadékmennyiség 1000 - 2000 mm/év. A nyár hűvös, a hőmérséklet maximum 25 Celsius fokig megy fel. Télen elég nagy mennyiségben hull csapadek, a hóréteg vastagsága altalaban 0.6 - 1.2 m között van. A tél általában 4 - 5 hónapig tart.

Erőforrások

Az erdő és a turisztika a helység legfontosabb erőforrásait képezik. Kommandó egy gyerektáborral is rendelkezik,mely 18 darab 4 ágyas faházikót, egy étkezdét és egy központi épületet is tartalmaz.

Népesség

Kommandó községnek 1100 lakosa van és 390 lakóháza. A 682 munkaképes lakóból sajnos cask 82 rendelkezik munkahellyel, a többi lakos alkalmi munkákból, gyümölcs és gombaszedésből él.

Turizmus

Lévén, hogy a község hegyi fekvésű a gyönyörű tájnak és a téli sportok gyakorlási lehetőségének köszönhetően évről évre nő a turisták száma. Kommandó turistáinak a hideg és a meleg évszakokban egyaránt számtalan sportolási és kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Kedvelt üdülőhely, hegyi túrák kiindulópontja, sípályája is van. Délkeleti határában számos védett növényfajt őrző tőzegláp található.

Kommandó a történelmi Háromszék és a mai Kovászna megye legmagasabban fekvő települése, pontosan ott helyezkedik el, ahol a Kárpát-Kanyarulat egy derékszögnél is élesebb szöget képez, ahogy mondani szokták a világ tetején. Székelyföld leghíresebb fakitermelő ipartelepe a Nagy-Bászka patak hegyekkkel övezett festői völgyében, Kovásznától 20 km-re található. Jól járható erdei út vezet a várostól Kommandóig, a káprázatos szépségű Tündérvölgyön át.

BEMUTAT

Kommandó önálló község, nevét az egykori határőrségről kapta, ugyanis itt, az egykori országhatár közelében határőrző állomás állott. Maga a település mondhatni fiatal, története azonban több száz évre nyúlik vissza. A 17. században még hatalmas erdő létezett itt, ami a zágoni Mikesek tulajdonát képezte, a család a 15. században kapta a magyar királyoknak tett szolgálataiért. Mikes Pál vagyonát elkobozták, miután Thököly Imre híveként és vezéreként a császáriak ellen harcolt, az erdőt pedig szétsztották.

1764-ben már Székely Határőrség működött itt, amit 1848-ban szűntettek meg, 67-től pedig Vámügyőrségi szálláshelyet létesítettek. Az erdő tulajdonosa, Zathureczky Gyula 1882-ben eladta a fát egy felvidéki származású, pesti üzletembernek, Horn Dávidnak, aki a havasokban hatalmas építkezésbe kezdett és létrehozta az Erdélyi Erdőipar Részvénytársaságot.

Az első fatelepet a földbirtokos nevéről Gyulafalvának nevezte el, pár év alatt a második fűrészüzem is elkészült, tulajdonképpen akkor, 1889-ben jött létre Kommandó. Az egyre nagyobb létszámban érkező munkásoknak barakkszerű épületeket emeltek, amelyben negyven család is elfért. 1889-ben már kilenc féle etniukm élt itt. Még Horn idejében három városias kinézetű fűrésztelep működött, iskolákat, kórházakat hoztak létre, a telepeket villanyárammal látták el, miközben Brassóban még gázzal világították az utcákat. A gyárak megépítésével egyidőben Horn Dávid körvasutat és siklókat álmodott meg a hegyek közé, amelyek építésének neki is kezdett, de anyagi gondjai miatt túl kellett adnia vállalkozásán.

A vasúthálózat 10 év alatt készült el, két sikló épült Horn idejében, az új tulajdonos, a Groedel család még két siklót építtetett. A sikló a tizenkilencedik század mérnöki zsenialitása. Lux Emil mérnök tervei alapján épült, segítségével a kitermelt fát szállították el. A ferde síkon való esés elve szerint működött, és üzemanyag nélkül működött. Közülük már csak a Sisak hegyre épített sikló maradványai láthatók, ma európai szinten egyedülálló ipartörténeti emlék.

Az 1268 méter hosszú pályán két kocsi közlekedett, a felső és alsó szakasz közt 327 méter szintkülönbségen a fával megrakott kocsik lefelé ereszkedve, súlyuknál fogva húzták fel az üreseket, két egymással párhuzamos sínpáron. Ez a szerkezet hosszú évekig az egyedüli összeköttetést jelentette a többi településsel, mert az a 108 év alatt, amig használták, nemcsak fát, hanem utasokat is szállítottak.

Ez volt a kommandóiak egyedüli közlekedési lehetősége egészen 1970-ig, ugyanis csak akkor készült el a Kommandót Kovásznával összekötő erdei út. A sikló többször is javításra szorult, két alkalommal leégett, 1999-től pedig egyáltalán nem működik. A keskenyvágányú iparvasút a történelmi Magyarország legfontosabb erdei vasútjának számított. A környéket behálózó vasúti pálya hossza a fakitermelés fénykorában meghaladta a 120 km-t, ami a környezeti adottságokat tekintve igencsak jelentős, mára azonban töredéke maradt meg. Időnként sétautra viszik a még megmaradt síneken a turistákat.

Kommandónak a fakitermelés gazdasági jólétet teremtett, a 19. század végén intenzív fejlődésnek indult. Neves szakembergárda alakult ki, akik művelt polgári életformát honosítottak meg. A fatelepek tulajdonosai, a Groedel család 3. generációja 1931-re eladósodott, már nem tudták fizetni a munkásokat. Egy Lichteinstein nevű kereskedő fia, Bubi tartotta egy évig a telepeseket, hogy ne hagyják ott az üzemet. Az utolsó Groedel később kifizette az adósságot. A telepesek 1936-ban sztrájkba léptek, a megmozdulást az iderendelt csendőrlégió oszlatta szét. Ugyanebben az évben községi rangra emelték a települést. A sztrájk emlékére és tiszteletére emléktáblát állítottak a régi nagy iroda falára az utódok. A II. Világháború után már csak egy fatelep működött, amely a falu elszigeteltségének köszönhetően, mondhatni jó körülményeket teremtett. A gyulafalvi fűrészüzemet már korábban megszüntették, azt követően maga a település is beleolvadt Kommandóba.

A Kommandói gyár 1960 után indult pusztulásnak. Egy rendelet szerint a gépeket nem lehetett helyben javítani, az elszállított eszközökből pedig a legtöbb soha nem került vissza. Végzetes csapást jelentett az 1995-ös hatalmas szélvész, ami 2,5 millió köbméter szálfát döntött ki, egész erdőrészeket tarolt le. Az erdő regenerálódásáig kitermelési korlátozást vezettek be, ami egyet jelentett a fakitermelő egység csődbemenetelével. Az üzem órányi pontossággal 110 évig működött, 1999. okt. 17., de. 10 órakor zárták be. Kisebb fakitermelő vállakozás még működik a faluban, a magánkézbe került erdőterületekről teherautóval szállítják el a fát. Kommandó létrejöttét, fejlődését, lakóinak megélhetését mindig a fa határozta meg, ezért nagy gondot jelentett a fűrészüzem megszünése.

A környezet adottságait, idegenforgalmi látványosságait a helyiek hamar felismerték és megteremtették az alapját a kibontakozó vendéglátói ágazatnak. Kényelmes, jól felszerelt panziókat létesítettek, több kereskedelmi egység működik. A település lassan megújúl, egyre több ház épül és egyre több látogató keresi fel felfedezni szépségeit, értékeit. A községbeli látnivalók az ipartelep történetéhez kötődnek. Ezt az házat 1890-ben vezérigazgatói lakásnak építették. A Kis-Kastélynak is nevezett épület ma műemlék, és az egyetlen megmaradt épület a Horn Dávid által építtetett házakból. Az államosítás után óvoda működött benne, annak köszönhető, hogy nem bontották le.

2006 decemberétől Falumúzeumnak ad otthont, helytörténeti és természettudományos kiállítással várja az érdeklődőket. A múzeum a Horn Dávid Egyesület gondozásában jött létre, a helyi önkormányzat támogatásával. Az Egyesület a helyi értékek, műemlékek ápolása mellett, a környék természeti kincseinek védelmét, bemutatását vállalja fel. Különleges építmény a Groedelek háza is. Az 1927 és 28 között épített svájci stílusú vadászkastélyban ma orvosi rendelő működik. A rendelő szomszédságában a község iskolája áll, ahol I. osztálytól 8.-ig tanítják a gyerekeket. Az oktatás a fatelepek megépítésével egyidőben indult el, az első iskolát még 1889-ben alapították Gyulafalván.

Az udvar hátsó részén gyermektábort építettek. Érdekes kis faházikók, sportpálya áll a vendégek rendelkezésére, és sátorozási lehetőség is kínálkozik. A községháza mindig is a polgári élet egyik legfontosabb szintere volt. Még Lichtenstein, a kereskedő építtette 1922-ben, később a Kaszinó működött benne. Ma a polgármesteri hivatal mellett a kultúrotthon is ebben az épületben kapott helyet. A községi parkban emelkedik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állított kopjafa, és az első világháborús hősi halottak emlékműve.

A festői környezetben fekvő települést télen-nyáron egyaránt érdemes felekeresniük azoknak, akik kedvelik a hegyi túrákat, kirándulásokat, érdeklődnek az ipartörténet és kultúra iránt, vagy csak egy kis kikapcsolódásra vágynak. Az egyszerűségében szép települést természeti értékei teszik még vonzobbá. A hegyeket övező ősfenyvesek látványa, a ritkaságnak számító tőzegmohalápok, a vidéken található többszáz gombafaj mind megéri a fáradságot a túrázók számára. Ezenfelül a helybélieknek jövedelem kiegészítést is jelent az erdő, nyáron és ősszel sokan szednek gombát és erdei gyümölcsöket, amit a begyűjtőközpontban értékesítenek.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

The contact component provides a way to provide contact forms and information for your site or to create a complex directory that can be used for many different purposes. Help

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Primul centru de prelucrare a lemnului a fost numit după fostul proprietar, Gyulafalva, în câţiva ani s-a înfiinţat şi al doilea centru forestier, mai exact în anul 1889, an în care a luat fiinţă Comandău. S-au ridicat barăci pentru numărul din ce în ce mai mare de muncitori, care veneau aici la lucru, barăci în care încăpeau şi 40 de familii. În 1889 aici trăiau nouă etnii. 

 Deja pe vremea lui Horn funcţionau trei centre forestiere, s-au înfiinţat şcoli,spitale, în centre s-a introdus şi curentul electric, în timp ce la Braşov străzile erau iluminate cu gaz. Odată cu construirea fabricilor Horn David visase printre munţi linii feroviare circulare şi funiculare, de a căror construire s-a şi apucat, dar a trebuit să renunţe din cauza problemelor financiare.Reţeaua de linie ferată s-a costruit în 10 ani, două funiculare au fost terminate pe vremea lui Horn, noul proprietar, familia Groedel a mai construit două funiculare.Funicularul reprezenta genialitatea inginerească a secolului al XIX-lea.

 A fost construit pe baza proiectelor inginerului Lux Emil, şi se transporta lemnul exploatat cu ajutorul lui. Funcţiona pe baza principiului căderii în plan oblic, fără combustibil. Dintre acestea azi se mai văd doar rămăşiţele funicularului construit pe muntele Sisak, la nivel european reprezintă o amintire din domeniul istoriei industriilor. Pe linia de 1268 de metri circulau două maşini, între cele două nivele diferenţa era de 327 de metri,iar maşinile umplute cu lemne care coborau , trăgeau în sus cu greutatea lor maşinile goale, pe două linii paralele. Acest dispozitiv asigura timp de mai mulţi ani singura legătură cu celelalte aşezări , deoarece vreme de 180 de ani se transportau atât lemne cât şi persoane.

Aceasta era singura modalitate de circulaţie a celor de la Comandău până în 1970, deoarece atunci s-a finalizat construirea drumului forestier dintre Covasna şi Comandău. Funicularul a necesitat mai multe reparaţii, a şi ars de două ori, din 1999 nu funcţionează deloc. Linia ferată industrială îngustă reprezenta cea mai importantă linie forestieră a Ungariei istorice. Lungimea liniei feroviere ,care străbătea regiunea în epoca de aur a exploatării lemnului, depăşea 120 de km, lungime considerabilă date fiind condiţiile de mediu, azi însă au rămas doar câteva rămăşiţe. Periodic turiştii sunt plimbaţi pe liniile feroviare rămase.

Exploatarea lemnului a însemnat pentru Comandău bunăstare economică, care a luat avânt la sfârşitul secolului al XIX-lea. S-a format o gardă de specialişti renumiţi, care au pus bazele unei vieţi civice culturate. Proprietarii centrului forestier, a treia generaţie a familiei Groedel s-a înglodat în datorii până în 1931, nemaiputând plăti muncitorii. Fiul unui comerciant pe nume Lichtenstein,Bubi a ţinut timp de un an muncitorii pentru ca aceştia să rămână. Ultimul Groedel a plătit mai târziu toate datoriile.

 Muncitorii au intrat în grevă în 1936, mişcarea fiind destrămată de o trupă de jandarmi. În acelaşi an aşezarea a fost ridicată la rangul de comună. Urmaşii au aşezat o placă memorială pe peretele fostului birou în amintirea şi în cinstea acestei greve.După cel de-al doilea Război Mondial funcţiona un singur centru forestier, care datorită izolării satului a creat condiţii destul de bune. Centrul forestier de la Gyulafalva a fost desfiinţat mai devreme, după aceea aşezarea s-a contopit cu comuna Comandău.

Averea lui Mikes Pál fusese confiscată , după ce a luptat împotriva imperiului ca adept al lui Thököly Imre, pădurile fiind împărţite. În 1764 aici funcţiona compania secuiască de grăniceri , care a fost desfiinţată în 1848, după '67 s-a înfiinţat centru de cazare pentru administraţia vamală. Proprietarul pădurii, Zathureczky Gyula a vândut pădurea în 1882 unui om de afaceri maghiar,Horn David, care a început construcţii de proporţii înfiinţând Societatea de Prelucrare a Lemnului din Transilvania.

Fabrica de la Comandău a început să se desfiinţeze după 1960. Pe baza unei decizii aparatele nu puteau fi reparate la faţa locului, însă mare parte din utilajele transportate nu se mai întorceau. O ultimă lovitură a fost vântul năprasnic din 1995, care a doborât 2,5 metri cubi de copaci, distrugând păduri întregi. Până la regenerarea pădurii s-a introdus restricţie de tăiere, ceea ce a însemnat faliment pentru centrul de exploatare a lemnului.Fabrica a funcţionat cu exactitate 110 ani, fiind închis definitiv în data de 17 octombrie 1999, la ora 10 a.m.

Mici întreprinderi de prelucrare a lemnului mai funcţionează şi azi în sat, din pădurile aflate în proprietate privată lemnul este transoprtat cu camioane.Înfiinţarea, dezvoltarea Comandăului, sursa de trai a locuitorilor a fost definită mereu de lemnul exploatat , din acest motiv desfiinţarea centrului forestier a însemnat o adevărată problemă.

Localnicii au descoperit repede comorile naturii, peisajele turistice şi au pus bazele mai multor ramuri ale turismului. Au înfiinţat pensiuni moderne, bine dotate, funcţionează mai multe unităţi comerciale. Aşezarea se reînnoieşte treptat, se construiesc din ce în ce mai multe case şi din ce în ce mai mulţi vizitatori vin să admire frumuseţile locului. Atracţiile locului se leagă de istoria centrului industrial.

 

Această casă a fost construită în anul 1890 pentru directorul executiv al centrului. Clădirea numită şi Micul Castel azi este monument istoric, şi este unica clădire rămasă dintre cele construite de Horn David.După naţionalizare aici funcţiona grădiniţa, datorită acestui fapt nu a fost demolată. Din decembrie 2006 găzduieşte Muzeul Satului , cei interesaţi pot vede expoziţii de istorie locală şi de ştiinţe ale naturii.

Muzeul a luat fiinţă cu contribuţia Organizaţiei Horn David , cu sprijinul Consiliului Local. Organizaţia, pe lângă păstrarea valorilor locale, a monumentelor, şi-a asumat responsabilitatea ocrotirii comorilor naturii şi a prezentării acestora. Casa familiei Groedel este o construcţie deosebită. În castelul vânătoresc construit între anii 1927-1928, în stil elveţian, azi funcţionează dispensarul medical. În vecinătatea dispensarului se află şcoala comunei, unde copiii învaţă în clasele I-VIII. Învăţământul a început odată cu funcţionarea centrului forestier, prima şcoală fiind înfiinţată în 1889 la Gyulafalva. În partea din spate a curţii s-a amenajat o tabără pentru copii. Căsuţe interesante de lemn, teren de sport stau la dispoziţia oaspeţilor şi sunt totodată posibilităţi pentru ridicarea corturilor.

Primăria a fost întotdeauna cel mai important loc al vieţii civice. A fost construită de comerciantul Lichtenstein, în anul 1922, mai târziu aici funcţiona Casinoul.Azi pe lângă primărie, această clădire găzduieşte şi Căminul Cultural. În parcul comunei se înalţă monumentul construit în cinstea eroilor Revoluţiei din 1848-49, şi monumentul celor căzuţi în Primul Război Mondial. Aşezarea situată într-un decor feeric merită vizitată atât iarna cât şi vara, de cei care agreează turele în munţi, excursiile, se interesează de istoria industriilor şi a culturii sau doresc numai să se relaxeze.Aşezarea frumoasă prin simplitatea ei devine şi mai atrăgătoare datorită comorilor naturii. 

Imaginea pădurilor de conifere care acoperă munţii, mlaştinile de turbă, care reprezintă o raritate a naturii, cele câteva sute de specii de ciuoerci merită osteneala celor dornici de excursii. Pe lângă aceste lucruri pentru localnici pădurea reprezintă şi o sursă de venit , vara şi toamna foarte mulţi adună ciuperci şi fructe de pădure pe care le valorifică în punctele de colectare.

Search

Language