Get Adobe Flash player
HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

Adománygyűjtés

A leégett kommandói #iskola számára adományokat gyűjt a Kommandóért Egyesület:
RON: RO10BTRLRONCRT0288651301 
EUR: RO57BTRLEURCRT0288651301
HUF: RO70BTRLHUFCRT0288651301
Opra-Beni Bela iskolaigazató - +40 760 673 807

SZÉKELYFÖLD TIBETJE: KOMMANDÓ

Cigányfolklór Tábor

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Kommandó a történelmi Háromszék és a mai Kovászna megye legmagasabban fekvő települése, pontosan ott helyezkedik el, ahol a Kárpát-Kanyarulat egy derékszögnél is élesebb szöget képez, ahogy mondani szokták a világ tetején. Székelyföld leghíresebb fakitermelő ipartelepe a Nagy-Bászka patak hegyekkkel övezett festői völgyében, Kovásznától 20 km-re található. Jól járható erdei út vezet a várostól Kommandóig, a káprázatos szépségű Tündérvölgyön át.

BEMUTAT

Kommandó önálló község, nevét az egykori határőrségről kapta, ugyanis itt, az egykori országhatár közelében határőrző állomás állott. Maga a település mondhatni fiatal, története azonban több száz évre nyúlik vissza. A 17. században még hatalmas erdő létezett itt, ami a zágoni Mikesek tulajdonát képezte, a család a 15. században kapta a magyar királyoknak tett szolgálataiért. Mikes Pál vagyonát elkobozták, miután Thököly Imre híveként és vezéreként a császáriak ellen harcolt, az erdőt pedig szétsztották. 1764-ben már Székely Határőrség működött itt, amit 1848-ban szűntettek meg, 67-től pedig Vámügyőrségi szálláshelyet létesítettek. Az erdő tulajdonosa, Zathureczky Gyula 1882-ben eladta a fát egy felvidéki származású, pesti üzletembernek, Horn Dávidnak, aki a havasokban hatalmas építkezésbe kezdett és létrehozta az Erdélyi Erdőipar Részvénytársaságot.

Az első fatelepet a földbirtokos nevéről Gyulafalvának nevezte el, pár év alatt a második fűrészüzem is elkészült, tulajdonképpen akkor, 1889-ben jött létre Kommandó. Az egyre nagyobb létszámban érkező munkásoknak barakkszerű épületeket emeltek, amelyben negyven család is elfért. 1889-ben már kilenc féle etniukm élt itt. Még Horn idejében három városias kinézetű fűrésztelep működött, iskolákat, kórházakat hoztak létre, a telepeket villanyárammal látták el, miközben Brassóban még gázzal világították az utcákat. A gyárak megépítésével egyidőben Horn Dávid körvasutat és siklókat álmodott meg a hegyek közé, amelyek építésének neki is kezdett, de anyagi gondjai miatt túl kellett adnia vállalkozásán. A vasúthálózat 10 év alatt készült el, két sikló épült Horn idejében, az új tulajdonos, a Groedel család még két siklót építtetett. A sikló a tizenkilencedik század mérnöki zsenialitása. Lux Emil mérnök tervei alapján épült, segítségével a kitermelt fát szállították el. A ferde síkon való esés elve szerint működött, és üzemanyag nélkül működött. Közülük már csak a Sisak hegyre épített sikló maradványai láthatók, ma európai szinten egyedülálló ipartörténeti emlék. Az 1268 méter hosszú pályán két kocsi közlekedett, a felső és alsó szakasz közt 327 méter szintkülönbségen a fával megrakott kocsik lefelé ereszkedve, súlyuknál fogva húzták fel az üreseket, két egymással párhuzamos sínpáron. Ez a szerkezet hosszú évekig az egyedüli összeköttetést jelentette a többi településsel, mert az a 108 év alatt, amig használták, nemcsak fát, hanem utasokat is szállítottak.

Ez volt a kommandóiak egyedüli közlekedési lehetősége egészen 1970-ig, ugyanis csak akkor készült el a Kommandót Kovásznával összekötő erdei út. A sikló többször is javításra szorult, két alkalommal leégett, 1999-től pedig egyáltalán nem működik. A keskenyvágányú iparvasút a történelmi Magyarország legfontosabb erdei vasútjának számított. A környéket behálózó vasúti pálya hossza a fakitermelés fénykorában meghaladta a 120 km-t, ami a környezeti adottságokat tekintve igencsak jelentős, mára azonban töredéke maradt meg. Időnként sétautra viszik a még megmaradt síneken a turistákat.

Kommandónak a fakitermelés gazdasági jólétet teremtett, a 19. század végén intenzív fejlődésnek indult. Neves szakembergárda alakult ki, akik művelt polgári életformát honosítottak meg. A fatelepek tulajdonosai, a Groedel család 3. generációja 1931-re eladósodott, már nem tudták fizetni a munkásokat. Egy Lichteinstein nevű kereskedő fia, Bubi tartotta egy évig a telepeseket, hogy ne hagyják ott az üzemet. Az utolsó Groedel később kifizette az adósságot. A telepesek 1936-ban sztrájkba léptek, a megmozdulást az iderendelt csendőrlégió oszlatta szét. Ugyanebben az évben községi rangra emelték a települést. A sztrájk emlékére és tiszteletére emléktáblát állítottak a régi nagy iroda falára az utódok. A II. Világháború után már csak egy fatelep működött, amely a falu elszigeteltségének köszönhetően, mondhatni jó körülményeket teremtett. A gyulafalvi fűrészüzemet már korábban megszüntették, azt követően maga a település is beleolvadt Kommandóba.

A Kommandói gyár 1960 után indult pusztulásnak. Egy rendelet szerint a gépeket nem lehetett helyben javítani, az elszállított eszközökből pedig a legtöbb soha nem került vissza. Végzetes csapást jelentett az 1995-ös hatalmas szélvész, ami 2,5 millió köbméter szálfát döntött ki, egész erdőrészeket tarolt le. Az erdő regenerálódásáig kitermelési korlátozást vezettek be, ami egyet jelentett a fakitermelő egység csődbemenetelével. Az üzem órányi pontossággal 110 évig működött, 1999. okt. 17., de. 10 órakor zárták be. Kisebb fakitermelő vállakozás még működik a faluban, a magánkézbe került erdőterületekről teherautóval szállítják el a fát. Kommandó létrejöttét, fejlődését, lakóinak megélhetését mindig a fa határozta meg, ezért nagy gondot jelentett a fűrészüzem megszünése.